Ismét szülőföldemre - Szekszárdra- vezetett az utam a hétvégén, Eszter és Gábor esküvőjére. Ifjú párunkkal még a tél folyamán ismerkedtem meg, majd egy ismételt találkozót követően megbeszéltük a koreográfia részleteit. Az esküvőt a méltán híres, monumentális tereiről ismert, Bodri Pincészetben rendezték meg. Sajnos az időjárás nem a szebbik arcát mutatta nekünk, ezért a szabadtéri esküvő helyett, egy szépen berendezett kisteremben került megrendezésre a világra szóló esemény. De még mielőtt az esküvő elkezdődött, a régi hagyomány szerint a vőlegény és a menyasszony is kikérésre került. Persze Gábort egy kicsit megtréfálta a menyasszony tanúja, de az a kis közjáték ott és akkor beleillett a szituációba. Az boldogító igen kimondását követően pezsgős köszöntés következett, amit pedig a gratuláció, lufieregetés, közös fotó és a csokordobás követett.

Házaspárunk egy lepedőből kivágott óriás szívvel, majd házasságról szóló - tréfás- kioktató vers megismerését követően egy szép keringővel megnyitotta a lakodalmat. A násznép rögtön beállt táncolni, a vacsora előtt néhány perccel le kellett állíttatnom a táncot, hogy a vacsora időben elkezdődjön. Gábor köszöntötte a vendégeket, majd a vendéglátó vette át a főszerepet, a finom ünnepi menüvel. A fogások finomak, pincéreink szorgosan hordták a vendégek elé a jobbnál-jobb falatokat.

Gábor erdészként dolgozik, ezért a díszítés összeállításában igyekeztek a vadász motívumokat ízlésesen belevinni az összlátványba, szerintem jól sikerült. Az asztaldíszítés pedig magáért beszélt, a nyárfaágakból és tavaszi virágokból készített virágkompozíciók, mind-mind arról árulkodtak, hogy a pince adta lehetőségeket hogyan lehet harmonikusan kihasználni. Nekem nagyon tetszett, hogy csak az egyik pinceágat díszítették fel, így minden vendég az ifjú párral közösen egy helyen ünnepelhetett.

A talp alá valót a Zabavna Industrija zenekar szolgáltatta (www.zabavna.atw.hu). A zenekar sikeresen ötvözte a dusnoki rác szubkultúra, valamint a magyaros lakodalmas zenét. Így a násznép megtalálta hangulatot és végigtáncolta az éjszakát. Házasulandó pároknak javasolom, hogy igyekezzenek a zenekar választásánál, - Eszterhez és Gáborhoz hasonlóan-, olyan zenekart felkérni, amely elsősorban a meghívott vendégsereg elvárásainak feleljen meg, ne az ifjú párnak. Ha a zenekar stílusa nem találkozik a vendégek igényeivel, akkor nem megy olyan gördülékenyen az este. Eszter és Gábor, a véleményem szerint jól választott zenekart, mert egész este ment a mulatozás, így a megbeszélt játékokat is kihagytuk, mert a társaság ahogy elindult a zene máris megtöltötte a táncparkett nagyobb részét.

A tortavágás után nagyon gyorsan eltelt az idő, majd az est csúcspontján Eszter a menyasszonytánccal búcsúztatta a lányságát. A gyertyafény keringőt követően átöltöztek, és visszajöttek új asszonyként és új emberként. A násznép ismét összeállt, körbetáncolta az "újdonsült" menyecskét. Ettől kezdve a vendégek táncoltak kifulladásig.

Köszönöm, hogy részese lehettem az esküvőtöknek. És talán az anyakönyvvezető egyik gondolatát kölcsönvéve, kívánok Nektek hosszú boldog életet.

"Nem az a tisztelet, hogy egymásra nézünk, hanem az hogy egy irányba!" Nagyon szép gondolat! Nos, akkor fogadjátok meg az anyakönyvvezető magvas mondanivalóját, és akkor biztosan tartalmas közös életetek lesz! Én tiszta szívből ezt kívánom Nektek!

Laták János, alias Jani vőfély így látta az esküvőtöket.