A főcímben, ahogy olvashattátok az esküvői élményeimet szeretném megosztani mindenkivel. Hogy egy-egy újabb ötlet hozzájáruljon másoknak is a sikeres lakodalom megrendezéséhez.

Körülbelül két hónappal ez előtt találkoztam először Lacival és Edóval egy szekszárdi kávéházban, ahol elmesélték nekem, hogy is képzelik el a lakodalmuk lebonyolítását. Az első ami szembe tűnő volt számomra, hogy mi az oka annak, hogy húsvét vasárnap lesz a nagy nap? A válasz egészen az ünnepi vacsora kezdetéig váratott magára, amíg Lacit fel nem kértem egy köszöntő beszéd elmondására. Szóval 3 éve ismerkedtek meg és az húsvét vasárnap volt, ezért döntöttek e nap mellett.  És ezentúl mindig húsvét vasárnap fogják ünnepelni a házassági évfordulót, bármelyik vasárnapra is essen!

Laci az első beszélgetésünk során körvonalazta, hogy ugyan nem hagyományos lakodalmi ünnepséget szerveznek maguknak, hanem egyedit, de hagyományokat tisztelő módon. Sőt arra külön kitért, hogy a díszítés egyszerű lesz, A díszítés idézi majd vissza az egykori lakodalmas hangulatot, a piros-fehér kockás terítővel, az asztalok kisvendéglős elrendezésével stb.. Megmondom őszintén először kételkedve fogadtam, hogy mi lesz ebből? Hiszen Szekszárd egyik leghíresebb látványpincészetének, a Bodri Pincének az amúgy is monumentális környezetébe hogyan fog ez beleilleszkedni.

Aztán vasárnap korábban érkeztem a pincészethez, hogy az esküvő előtt egy utolsó egyeztetés során még esetleges nyitott kérdésekre választ adjunk egymásnak. Utána bementem a pincébe, ahol a korábban említett látvány fogadott. A díszítés a maga egyszerűségével, valóban a régmúlt hagyományait idézte fel, sőt húsvét vasárnap lévén a névjegykártyák helyett, névre szóló piros tojás segítette a helyfoglalást. Nagyon ötletes volt a piros tojás, és beleillett a megálmodott valóságba. A látvány magáért beszélt, és az elegáns környezetbe ez által egy kisvendéglős hangulatot csempészett bele, ami nagyon imponáló volt, nemcsak nekem, hanem a vendégsereg számára is.

Ezután elindult a násznép a szekszárdi belvárosi katolikus templomba, hogy elmondhassa az ifjú pár a násznép előtt egymásnak a "holtod- holtomiglant". Azonban Laci és a násznép már helyet foglalt a templomban, amikor Edó pontban 16:30-kor megérkezett az apukájával, és a régi hagyománynak megfelelően a vőlegényünk is, csak az oltárnál láthatta a menyasszonyát abban a "bizonyos ruhában" először.

A szertartást követően gratulált a vendégsereg, majd csokordobás után, egy szekszárdi tiszteletkört követően a násznép a Bodri Pincészetben ünnepelte meg a fogadalomtételt. A hangulatról a Technical Sound gondoskodott, a vacsoráig pedig, Anti a gitáros örökzöld melódiákat játszott a vendégsereg megelégedettségére. A vacsora pontosan 20:00-kor kezdődött. Az ételek finomak, a kiszolgálás gyors és elegáns volt. Aztán a nyitótánc után, kezdetét vette a hajnalig tartó dínom-dánom. Magam részéről úgy érzem, hogy Edó és Laci által megálmodott ceremónia minden téren az elképzeléseiknek megfelelően történt, ezért azt tudom mondani, hogy ENYÉM A SZERENCSE, HOGY VŐFÉLY LEHETTEM! Jó volt részese lenni az ünnepségnek!

Útravalóul azt kívánom Nektek, tartsatok ki egymás mellett, mert Virág elvtárs óta tudjuk: "Az élet nem habos torta!"

Én így láttam az esküvőtöket: Laták János. alias Jani vőfély.